Magyarországon a hard rock a 1970-es években jelent meg. Terjedését nehezítette az Aczél György nevével fémjelzett szocialista kultúrpolitika: a három TTT beosztásból (Támogatott, Tűrt, Tiltott) a tűrt kategóriában helyezkedett el a zenekarok nagy része. A dalszövegek cenzúrázásán kívül külön nehézség volt a Erdős Péter által vezetett Hanglemezkiadó Vállalat monopolhelyzete, ami több zenekarnak nem adta meg az esélyt a lemezkiadásra. Ilyen volt az első igazi magyar hard rock zenekar a Taurus Ex-T:25-75-82, avagy az 1973-ban alakult, Schuszter Lóránt vezette P. Mobil, ami csak 1981-ben adhatta ki első lemezét. A hard rock lázadó mivolta miatt a kommunista rendszernek több ügynöke figyelte a zenekarokat és írt jelentéseket róluk.
Igyekezték gátolni a nem felülről szervezett együtteseket, például a Radics Béla nevével fémjelzett Taurus-t. A Taurus nem létezett sokáig mégis sikerült két kislemezzel elindítaniuk a hard rock terjedését Magyarországon is. És bár sokáig próbálták ellehetetleníteni a műfajt, a nagyszámú és kitartó rajongóknak köszönhetően mégis életben maradt.
Gyakorlatilag csak az LGT és az Omega tarthatott külföldi koncerteket. A heavy metal a 70'-es évek végén jelent meg, és igazán a [1980-as években] terjedt el (P. Mobil, Bikini illetve a punkhoz közel álló, Nagy Feró vezette Beatrice).
1984-ben mutatták be az első magyar rockoperat, az István, a király-t.
A 80'-as évek végén alakult Diamond együttes zenéjében keveredett az összes akkori rockzenei irányzat, aminek köze volt a keményen torzított elektromos gitárnhoz, a Nagy Zoltán-Molnár Péter szerzőpáros dalai igazi rock feelinget teremtettek a hazai színpadokon.